1973-ban alapította meg a korszak hazai szuper-groupjának számító LGT zenekart, mellyel számtalan hazai slágerrel lettünk gazdagabbak, s mely zenekar a '70-es években - az akkori utazási tilalom ellenére is - rendszeresen járt külföldre, s lemezeket készített Londonban és Amerikában. A csapat ígéretességét jelzi, hogy külföldi felvételeiket a Rolling Stones menedzserének védőszárnyai alatt készítették. A zenekar 1992-ben tartott búcsúkoncertet a Nyugati Pályaudvaron, majd az elmúlt év májusában újabb albumot jelentetett meg "A fiúk a kocsmába mentek" címmel, amit június elsején mutattak be egy egész napot kitöltő LGT-fesztivál keretein belül, a budapesti Hajógyári szigeten.

Presser Gábor 1973-ban - a szintén Kossuth-díjban részesített - Marton László felkérésére készítette el Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének zenés színpadi változatát, mellyel a popzenét először vitték be itthon a színházba, s amivel országos hisztériát váltottak ki. Az első évben - csak a fővárosban - több mint négyszázszor került színpadra. A darabot később Amerikában is bemutatták, s számtalan változata ma is műsoron van a hazai színházakban.

1975-ben készült el - szintén a Vígszínházban - a Harmincéves vagyok című zenés darab, majd két évvel később a Jó estét nyár, jó estét szerem című zenés alkotás. 1982-ben mutatták be a balett-ihletésű A próba című darabot, 1987-ben az azóta is töretlen népszerűségnek örvendő Padlás című zenés mesét, melynek története 9-99 éves korig bárki számára érdekes lehet. 1988-as történet a Piros esernyő, 1990-ben mutatták be a "Csak az jöjjön, aki bírja" címet viselő művet, s még 1988-ban a Szent István körút 14. című zenés darabot. Presser Gábor 1978 óta dolgozik a Vígszínház zenei igazgatójaként, s e minőségében segíti világra a színház zenés darabjait.

Zeneszerzőként több hazai előadóművésznek egyengette pályáját, kik neki köszönhetik sikereiket, művészi jelenlétüket. Ilyen pl. Katona Klári, Zorán, Komár László, Révész Sándor, Kentaur, Hevesi Tamás, Gerendás Péter, Dés László. Többször dolgozott együtt Demjén Ferenccel, készített lemezt Zalatnay Saroltának, Kovács Katinak, Kern Andrásnak, legutóbb pedig Király Linda vitte sikerre szerzeményeit.

Szólóalbumot az instrumentális Electromantic után először csak 1994-ben jelentetett meg Csak dalok címmel. Ezt követte a Kis történetek, majd a legutóbbi: Angyalok és emberek című album. A zeneszerző dalainak szövegét eleinte Adamis Anna írta, Később Sztevanovity Dusán, mára pedig dalainak szövege nagyrészt az ő fejében fogalmazódik meg. 1977-ben Erkel-díjjal tüntették ki, 1990-ben lett érdemes művész, 1996-ban kapta meg a Huszka jenő díjat, 1999-ben Arany zsiráf díjat, többször érdemelte ki az eMeRTon-díjat, 2003-ban pedig a legrangosabbnak számító elismerést, a Kossuth-díjat.